22Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére. (1Ján 3,15) 23Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened: (Mát 12,22-24; Luk 11,14-15) 24Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat. (Márk 11,25) 25Légy jóakarója a te ellenségednek hamar, a míg az úton vagy vele, hogy ellenséged valamiképen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöczbe ne vessen téged. (Mát 6,14.15;18,35; Luk 12,58.59) 26Bizony mondom néked: ki nem jősz onnét, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig. (Mát 4,23; Márk 6,6; Luk 13,22) 27Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! (2Móz 20,14) 28Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében. (Jób 31,1.2Pét;2,14) 29Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Mát 18,8.9; Márk 9,43.47; Kol 3,5) 30És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Márk 6,7-13; Luk 9,1-15) 31Megmondatott továbbá: Valaki elbocsátja feleségét, adjon néki elválásról való levelet. (Mát 19,3. 9. 5 Móz 24,1.) 32Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt; és a ki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik. (Márk 10,11.12; Luk 16,18.1Kor;7,10.11) 33Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet. (2 Móz. 20,7. 3 Móz. 19,12. 4 Móz 30,3.) 34Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke; (Mát 23,16-22;Ésa 66,1; Csel 7,49) 35Se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa; (Zsolt 48,3) 36Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé; (Mát 4,17; Luk 10,9) 37Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon. (2Kor 1,17; Jak 5,12) 38Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért. (3Móz 24,19.20) 39Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is. (Ján 18,22.23.3Móz;19,18) 40És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is. (1Kor 6,7) 41És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre. (Luk 10,5.6) 42A ki tőled kér, adj néki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól. 43Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. (3Móz 19,18) 44Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket. (2Móz 23,4.5; Róm 12,14.20;Luk 23,34; Csel 7,59) 45Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak. (Eféz 5,1) 46Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é? (Mát 24,9) 47És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é? (Mát 24,14; Csel 25,23;27,24) 48• Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes. (3Móz 19,2) 37A ki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és a ki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám. (5Móz 33,9; Luk 14,26.27) 38És a ki föl nem veszi az ő keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám. (Mát 16,24.25; Márk 8,34; Luk 9,23;14,27) 39A ki megtalálja az ő életét, elveszti azt; és a ki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt. (Mát 16,25; Márk 8,35; Luk 9,24;17,33; Ján 12,25)